Bátorliget környéke botanikai és zoológiai kutatását a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói már az 1950-es évek elején fontosnak tartották és 40 év elteltével is érdemesnek találták az értékes élővilágú területet újravizsgálni. Most viszont arról értesülünk, hogy egy erdőrészletet tarra vágtak a Fényi-erdőben. Sajnos nem az elsőt…
Szöveg, fotók: Kovács Tibor
2025.05.07.
Legutóbbi blogbejegyzésemben hegyvidéki patakok mentén történt tarvágásokról írtam:
https://mtmmm.blog.hu/2024/07/22/vigyazat_dol_a_fa_avagy_az_arnyekolo_allomany_hianyanak_hatasa_az_alkereszekre
Most sajnos egy síkvidéki kocsányos tölgyes, a bátorligeti Fényi-erdő példáján is be tudom mutatni a bogárvilágot is érintő negatív hatásokat. Itt az elején felhívom a figyelmet, a Fényi-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a Natura 2000 hálózat része. Bátorliget környéke botanikai és zoológiai kutatását a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói már az 1950-es évek elején fontosnak tartották. Eredményeik a „Bátorliget élővilága” című 486 oldalas könyvben jelentek meg Székessy Vilmos szerkesztésében 1953-ban. A múzeum kutatói 40 év elteltével is érdemesnek találták a területet újravizsgálni. A születő két kötetet „The Bátorliget Nature Reserves - after forty years 1-2” (1 – 498 oldal, 2 – 349 oldal) Mahunka Sándor szerkesztette, megjelenési évük 1991.
Először 1993-ban, 28 évesen jártam a Fényi-erdőben. Akkor már tudtam különbséget tenni a természetes, természetközeli erdő és a „sok fa együtt” között – erre Werner Ervin mosonmagyaróvári gimnáziumi tanár, botanikus barátom nyitotta rá szemem, elmém. A síkvidéki Fényi-erdő idős tölgyesének látványa lenyűgözött…
Milyen információk nyerhetők ki egy bogárfaunisztikai cikkből
Hosszú idő elteltével, 2020-ban jártam ott, mint a xilo- és szaproxilofág (élő- és holtfafogyasztó) bogarak szeretője, „fürkésze”, egy faunisztikai cikk (Kovács & Gebei 2021) írásához gyűjtöttünk adatokat:
„Ritka és természetvédelmi szempontból jelentős bogarak (Coleoptera) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéről”
A 33 oldalas cikk több mint 4000 adat felhasználásával készült. „Fényi-erdő” dűlőnéven 273 adat szerepel, 104 Natura2000 jelölő, további 125 pedig védett fajé! A fent említett Bátorliget kötetekből a vizsgált bogárcsoportokról olyan kiválóságok eredményeire támaszkodhattunk, mint Kaszab Zoltán, Székessy Vilmos és Merkl Ottó (Kaszab & Székessy 1953, Merkl 1991). Megállapítottuk, hogy a következő védett fajok nem voltak még ismertek Bátorligetről: kis bábrabló, szőrös szarvasbogár, smaragdzöld virágbogár, szalagos díszbogár (új a Tiszántúlra), nyárfa-díszbogár (második előfordulás az Alföldről), pettyes szilcincér, létracincér, sápadt éjicincér; további nem védett, de a síkságon ritka fajok: kardinális-pattanó (ötödik előfordulás az Alföldről), rőtvörös pattanó (harmadik előfordulás az Alföldről), éknyakú pattanó (új az Alföld területére), bordás taplóbogár, tarka cincér. Tehát a Fényi-erdő még napjainkban is tartogat újdonságokat a kutatók számára.
A sápadt éjicincér tölgy fajok kérge alatt készíti el bábbölcsőjét, fenekénél a levedlett bábbőr.
Neve színére, illetve arra utal, hogy csak az esti órában válik aktívvá
Természetvédelmi szempontból a HNPI működési területéről a cikkben az alábbi erdős területek voltak kiemeltek fa és holtfa tápnövényű bogárfaunájuk alapján, a Natura2000 jelölő, fokozottan védett és védett valamint ritka fajok számával: Baktai-erdő, Baktalórántháza – 25, Fényi-erdő, Bátorliget – 26, Gúti-erdő, Nyíracsád – 19, Nagy-Csere-erdő, Hencida – 7, Nagyerdő, Debrecen – 18, Rókás, Szatmárcseke – 16, Sóstói-erdő, Nyíregyháza –16. Ezek közül Gálhidy L. (2025): „Szentélyerdők Magyarországon” című – döntően idős, 140 év feletti korosztállyal is rendelkező erdőket tárgyaló – könyvében szerepel a Baktai-erdő, a Nagyerdő és a Sóstói-erdő, a Fényi-erdő pedig az „Ahol nem jártunk, de megnéznénk” cím alatt van említve.
A 273 bogárfaunisztikai adat koordinátáinak elhelyezkedése a Fényi-erdőben (Google Earth). Ezek közül 227 adat konkrét fához kötött! Ez kilenc fafajt jelent, 158 adat van kocsányos tölgyből! (piros vonal a Natura 2000 terület határa)
Még kiemelek két idézetet a cikk „Eredmények, értékelés” részéből:
„Az erdőkhöz kötődő bogárfauna kutatása során az a kialakult általános tapasztalat, hogy szinte mindenütt nagyon kis kiterjedésű, gyakran elszigetelt idős természetközeli állományok vannak, amelyekben a még meglévő biológiai sokféleség léte erősen fenyegetett.”
„A vizsgált erdők részben védettek, fokozottan védettek, Natura 2000 területek, erdőrezervátumok. Ennek ellenére ezekben is számos helyen folyik erdőgazdálkodás, aminek sajnos országos szinten is megfigyelhető negatív hatásai a holtfa, az odvak, a böhöncök, a cserjeszint és az elegyfafajok hiánya; a tájidegen fajok jelenléte, a rövid vágásforduló, az elszigetelődés térben (pl.: mezőgazdasági területek, nagyterületű fiatalosok) és/vagy időben (egykorúság), a természetközeli idős állományok kis kiterjedése és összeomlása “utód nélkül” (vö.: Kovács 2014b). A szerzők több évtizedes tapasztalataik alapján azon a véleményen vannak, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén levő természetközeli erdei élőhelyeken be kell fejezni a fatermesztési célú erdőgazdálkodást és ezt fel kell váltania az élőhelyek és a még meglévő biológiai sokféleség megmaradását és növelését célzó, hosszútávú, természetvédelmi szemléletű erdészeti tevékenységnek…”
És most vissza a jelenbe
Nap, mint nap érkeznek a szomorú hírek, az egyik április közepi ide kapcsolódik: a Fényi-erdő egyik részlete – Bátorliget 5/I – elpusztítva:
https://telex.hu/techtud/2025/04/17/fenyi-erdo-tarvagas-vedett-terulet-nyirerdo-wwf
A volt erdő helyszínén egy videó is készült, itt látható:
https://www.facebook.com/1647763656/videos/1369871997590339/
Ezek után éreztem úgy, hogy szükséges az itteni információkat megosztanom. Nem „csak” az elpusztuló növényekért és állatokért szólok, de szólok egy élőhely hosszútávú megsemmisülése, a biológiai sokféleség csökkenése miatt is. Gondoljuk végig a nyilvánvalót: ahhoz, hogy itt egy 100 éves erdő legyen, 100 évet kell várni! Ez a „fekete lyuk” nagyon sokáig csak „kapni akar”, és csak évtizedek múlva ad élőhelyet azoknak, akik a környéken élnek, ha még van környék és vannak benne élők… Ez a lyuk az élet folytonosságának gátja, mind térben, mind időben. A Fényi-erdőben már 2020-ban is tapasztaltam friss tarvágást, fotókkal dokumentáltam a látottakat:
Bátorliget 5/K, letermelve 2019.09. és 2020.03. közt. Egy élőhely teljesen megszűnt, hosszú évtizedekre
A madárcseresznyefa rakás szinte végeláthatatlan
Ez csak egy tölgy ág, 4 nagy hőscincér biztos halott…
És a Google Earth légifotói szorgalmasan dokumentálnak, ezek alapján a korábbi tarvágásokat le lehet gyűjteni évekre visszamenőleg. Itt három tarvágás tíz éven belül, nem túl távol egymástól:
Tarvágás sor: 5/K, 5/I és 6/K; piros vonal a tervezett Erdőrezervátum magterület (Égett-kocka), narancssárga vonal a védőzóna határa (Google Earth)
Nem volt sem időm, sem kedvem a továbbiak felkutatásához, ennek mikor lesz vége?
Záró gondolatok
A természetes és természetszerű erdő fája ne legyen megújuló erőforrás! Megújuló erőforrásként legfeljebb az ilyen célra ültetett monokultúrákra tekinthetünk. Legyenek ugyanakkor oxigéntermelő, árnyékadó, vízmegtartó funkciójú erdők is a természetes és természetközeli erdők mellett. A fával a jövőnket égetjük el, azt minél előbb ki kell váltani.
Ennek érdekében első lépésként a Nemzeti Parkjaink területén lévő erdők kerüljenek át Nemzeti Parki kezelésébe és onnan ne lehessen fát kivinni.
Az erdők fontosságát tudatosítani kell az éghajlatvédelem szempontjából is – vízvisszatartás, oxigéntermelés, széntárolás, erdőklíma biztosítása stb. –, azon is el lehet gondolkozni, hogy a víz, az oxigén, a tiszta levegő, a megújuló talaj az egészséges élet feltételei, mindenkinek járnak, azaz alapjogok!
Evidencia: Erdő, ha kivágják, kevés ember rövidtávú haszna, mindenki hosszútávú kára. Erdő, ha megmarad, minden ember hosszútávú haszna.
És egy pár nappal ezelőtti idézet*:
„Általánosságban hangsúlyozzuk, hogy a Nyírerdő Zrt. nem csak elkötelezett a magyar erdők megóvása és gyarapítása iránt, hanem erre Európa egyik legszigorúbb jogszabályi környezete, a magyar erdő- és a természetvédelmi törvény együttese kötelezi, amelyek betartása a Nyírerdő Zrt, erdőkezelési tevékenységének alapját képezi.”
Ha a Fényi-erdőben, Natura 2000 területen tarvágást lehet végezni „Európa egyik legszigorúbb jogszabályi környezetének” hatálya alatt, akkor a jogszabályi környezetet mielőbb meg kell változtatni! A természet védelmének, a Természetvédelemnek súlyt kell kapnia Magyarországon!
Gondolom nagyon sokan nem jártak a Fényi-erdőben, hogy képet kapjunk arról milyenek lehettek síkvidéki tölgyeseink, lássunk egy még meglévő szépséget:
Azért ez a fa nagy… …főleg, ha van mellette méretarány, 169 cm
(fotó: Barna Péter)
És akit érdekel a Fényi-erdő története, egy remek áttekintést tudok ajánlani:
https://www.researchgate.net/publication/342341729_A_Fenyi-erdo_Egett_kocka_2018-ban
Hivatkozások:
Gálhidy L. (2025): Szentélyerdők Magyarországon. – WWF Magyarország, Budapest, 328 pp.
https://drive.google.com/file/d/1-w4o2dmUi80tG9b-9HL65s5Hn1iNFLt7/view?usp=sharing
Horváth F., Csicsek G., Bíró A., Demeter L., Lipka B., Neumann Sz., Papp M., Szegleti Zs., Víg Á. & Lesku B. (2018): Fényi-erdő – Égett kocka. – ER Füzetek 1, MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany, 16 pp.
Kaszab Z. & Székessy V. (1953): Bátorliget bogár-faunája - Coleoptera. – In: Székessy V. (szerk.): Bátorliget élővilága, Akadémiai Kiadó, Budapest: 194–285.
Kovács T. & Gebei L. (2021): Ritka és természetvédelmi szempontból jelentős bogarak (Coleoptera) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéről. – Folia historico-naturalia Musei Matraensis, 44: 103–135.
https://matramuzeum.nhmus.hu/sites/default/files/nhmusfiles/kiadvanyok/folia/vol44/006_Kovacs_Hortob%C3%A1gy_44.pdf
Merkl O. (1991): Reassessment of the beetle fauna of Bátorliget, NE Hungary (Coleoptera). – in: Mahunka S. (ed.): The Bátorliget Nature Reserves - after forty years 1., Hungarian Natural History Museun, Budapest: 381–498.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
